Paean to DionysusΠαιὰν πρὸς Διόνυσον
Philodamus of Scarpheia the Lyric Poet Paean to Dionysus PDF
The Paean to Dionysus is a cult hymn composed by the poet Philodamus of Scarpheia around 340–339 BCE for performance at the Theoxenia festival in Delphi. This lyric poem serves as a formal invocation, calling the god Dionysus to attend the ritual as a divine guest. It celebrates the god’s birth at Thebes, his cosmic power, and his special connection to Delphi, where he was believed to reside alongside Apollo during the winter months. The hymn’s complete text survives not in medieval manuscripts but carved on a stone inscription discovered at Delphi. The accompanying decree orders the hymn’s annual performance, specifying that it was to be sung by a choir of Delphic boys during the festival. The poem is structured in four triadic sections—strophe, antistrophe, and epode—a traditional lyric form, and is composed in a literary Doric dialect mixed with other poetic elements. Modern scholars regard the paean as crucial evidence for the integration of poetry into public ritual. It was likely commissioned as part of a reorganization of Delphic cult practice during a period of Macedonian political influence. The hymn explicitly works to harmonize the worship of Dionysus with that of Apollo at Delphi, reflecting the sanctuary’s complex religious identity. As one of the few fully preserved examples of a Classical paean, it offers direct insight into the performance, function, and political dimensions of Greek religious poetry.
| unit_1 | [Δεῦρ’ ἄνα Δ]ιθύραμβε Βάκχ’ ε[ὔιε, ταῦρε, κισσο]χαῖ‐ τα, Βρόμι’, ἠρινα[ῖς ἵκου] [ταῖσδ’] ἱεραῖς ἐν ὥραις· Εὐοῖ ὦ Ἰό[βακχ’ ὦ ἰὲ Παιά]ν· [ὃ]ν Θήβαις ποτ’ ἐν εὐίαις Ζη[νὶ γείνατο] καλλίπαις Θυώνα· πάντες δ’ [ἀθά]νατοι [χ]όρευ‐ σαν, πάντες δὲ βροτοὶ χ[άρεν] [σαῖσι], Βάκχιε, γένναις. [para]Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, [para][εὔφρων τάνδε] πόλιν φύλασς’ [para]εὐαίωνι σὺν [ὄλβῳ.] Ἤν, τότε βακχίαζε μὲν χθὼ[ν μεγαλώνυμός] τε Κά‐ δμου Μινυᾶν τε κόλπ[ος Εὔ‐] [βο]ιά τε καλλίκαρπος· Εὐοῖ ὦ Ἰόβ[ακχ’ ὦ ἰὲ] Παιάν· πᾶσα δ’ ὑμνοβρύης χόρευ‐ ε[ν Δελφῶ]ν ἱερὰ μάκαιρα χώρα· αὐτὸς δ’ ἀστε[ρόεν δ]έμας φαίνων Δελφίσι σὺν κόραις [Παρν]ασσοῦ πτύχας ἔστας. [para]Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, εὔφρων τάνδε πόλιν φύλασς’ [para]εὐαίωνι σὺν ὄλβῳ. [ ]λὲς δὲ χειρὶ πάλ‐ λων δ[έρ]ας ἐνθέοις [σὺν οἴσ‐] τροις ἔμολες μυχοὺς [Ἐλε]υ‐ σῖνος ἀν’ [ἀνθεμώ]δεις· Εὐοῖ ὦ Ἰόβακχ’ ὦ ἰ[ὲ Παι]άν· [ἔθνος ἔνθ’] ἅπαν Ἑλλάδος γᾶς ἀ[μφ(ὶ) ἐ]ννατέταις [φίλιον] ἐπ[όπ]τ̣αις ὀργίων ὁσ[ίων Ἴ]ακ‐ χον [κλείει σ]ε̣· βροτοῖς πόνων ᾦξ[ας δ’ ὅρ]μ̣ον [ [para]Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, |
| unit_2 | εὔφρων τάνδε πόλιν φύλασς’ εὐαιῶνι σὺν ὄλβῳ. Παννυχίσιν] δὲ καὶ χοροῖς Γ.......ΛΙΣ xii litt. ΕΚΓ xvi litt. Σ []Ν . . . . . . . . ...ΥΘ..ΥΡ[ .Λ.ΤΟ...Ν.......Π̣ΑΟ.[ εὔφρω[ν τάνδε] π̣ό̣[λιν] φύλασ[ς’] [ε]ὐ[αίωνι σὺν ὄλβῳ. [Ἔ]ν[θεν ἐ]π’ ὀλβίας χθονὸς Θεσ̣[σαλίας] ἔκελσας ἄ‐ στη, τέμενός τ’ Ὀλύμπι[ον], [Πιερ]ίαν τε κλειτάν· Εὐοῖ ὦ Ἰόβακχ’ [ὦ ἰὲ Παι]άν· Μοῦσαι [δ’] αὐτίκα παρθένοι κ[ισσῷ] στε[ψ]άμεναι κύκλῳ σε πᾶσαι μ[έλψαν] ἀθάνα[τον] ἐς ἀεὶ Παιᾶν’ εὐκλέα τ’ ὀ[πὶ κλέο]υ‐ σαι· [κα]τᾶρξε δ’ Ἀπόλλων. [para]Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, [para]εὔφρων τάνδε πόλιν φύλασς’ εὐαίωνι σὺν ὄλβῳ. ....σευ.θ.ετ̣ας τ.τιμ.......ισορι ....κανεξ̣ε̣σι πυθοχρη̣[στ....] ἰαχὰν ...νεαι⁚ εὐοῖ ὦ Ἰόβακχ’ [ὦ ἰὲ Παιὰ]ν ...εμι....λε..δαιδ........πις [ [ x litt. ]νφο[ [ παλ ρων φιλ ων προφη[ νομοθετ[ παλλ.κ̣[ ως [ [ [ [ ναπεμπε̣[ οἳ σέβου[σι ως̣ δυσαντ̣[ σ̣ιν εχρθθπο̣[ ε χώραν ελ̣ε [xx lit.] πατρωι [...] [para]Ἰ[ὲ̣ Παιάν, ἴθι] σωτήρ, [para][εὔφρων τάνδε πόλιν φύλ[ασ]ς’ [para]εὐαίωνι σ[ὺ]ν ὄλβ[ῳ.] Ἐκτελέσαι δὲ πρᾶξιν Ἀμ‐ φικτύονας θ[εὸς] κελεύ‐ ει τάχος, ὡ[ς ἐπ]άβολος μὴν ἱκέτ̣α̣[ς] κατάσχῃ. Εὐοῖ ὦ [Ἰόβ]ακχ’ ὦ ἰὲ Παιάν· |
| unit_3 | δε[ῖξαι] δ’ ἐγ ξενίοις ἐτεί‐ οις θεῶν ἱερῷ γένει συναίμῳ τόνδ’ ὕμνον, θυσίαν δὲ φαί‐ νει[ν] σὺν Ἑλλάδος ὀλβίας πα[νδ]ήμοις ἱκετείαις. Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, [para]εὔφρων τάνδε πόλιν φύλασς’ [para]εὐαίωνι σὺν ὄλβῳ. Ὦ μάκαρ ὀλβία τε κεί‐ νων γεν̣[εὰ] βροτῶν, ἀγή‐ ρων ἀμίαντον ἃ κτίσῃ ναὸ[ν ἄ]ν̣ακ̣[τι] Φοίβῳ. Εὐοῖ ὦ Ἰόβακχ’ ὦ ἰὲ Π[αιάν]. [ν]ε[ο]χρύσεον χρυσέοις τύποις πα[ circ. xi litt. ]ν̣θ̣εαιγ κύκλου [circ. vii litt.] κ̣ω̣[ circ. iv litt. ]δογ, κόμαν δ’ ἀργαίνοντ’ ἐλέφαντι, κ[ρα‐ τὸς] δ’ αὐτόχθονι κόσμῳ. [para]Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, [para]εὔφρων τάνδε πόλιν φύλασς’ εὐαίωνι σὺν ὄλβῳ. Πυθιάσιν δὲ πενθετή‐ ροισ[ι τ]ροπαῖς ἔταξε Βάκ‐ χου θυσίαν χορῶν τε πο[λ‐] [λῶν] κυκλίαν ἅμιλλαν (Εὐοῖ ὦ Ἰ[ό]βακχ’ [ὦ ἰὲ Παι]ὰν) τεύχειν· ἁλιοφεγ̣γ[έ]σ[ι]ν δ’ ἀρχο[ύσαις] ἴσον ἁβρὸν ἄγαλμα Βάκχο[υ] ἐν [vi litt.] χρυσέων λεόν‐ των στῆσα[ι], ζαθέῳ τε τ[εῦ‐] ξαι θεῷ πρέπον ἄντρον. [para]Ἰὲ Παιάν, ἴθι σωτήρ, [para]εὔφρων τάνδε πόλιν φύλασς’ [para]εὐαίωνι σὺν ὄλβῳ. Ἀλλὰ δέχεσθε Βακχ[ιά‐] |
| unit_4 | [σ̣τα]ν Δι[ό]νυσ[ον, ἐν δ’ ἀγυι‐] α̣ῖς ἅμα σὺγ [χοροῖσ]ι κ[ι‐] [κλῄσκετε] κισσ[οχ]αίταις (Ε[ὐοῖ ὦ Ἰ]όβακχ’ ὦ ἰὲ [Παιὰν]) πᾶσαν [Ἑλ]λάδ’ ἀν’ ὀ[λβίαν .αν....ιτε πολ..υ..σ̣τεα..ν̣ας..ρεπι[Partial Letter][ λ̣ω̣ [......]ν...ιο.ε...κυκλι[ [ἄ]να[ξ] ὑγιείας. [para]Ἰὲ Παιάν, [ἴ]θι σω[τήρ· εὔφρων] τάνδε πόλιν φύλασς’ [εὐαίωνι σὺν ὄλβῳ.] |